2015. január 15., csütörtök

Huuu hát ezt szokni kell!

Elkészült a mai adag. Na, ez aztán valóban próbára teszi az ízlelőbimbóimat, mert tömény fű íze van... De nem baj, bepusziljuk ezt is csak jobbat vártam. :( Édesnek, édes csak szokatlan. De hát benne van a pakliban, ha állandóan kreatívkodunk, hogy néha-néha mellényúlunk és nem úgy sikerül a buli, ahogyan akartuk... Ott gondolkoztam, hogy ezt a kissé félresikerült kísérletet felvállaljam-e itt, vagy öntsem ki az egészet és csináljak egy másikat... egy szebbet, egy vállalhatóbbat, egy finomabbat... Ám mivel úgy döntöttem az elején, hogy mindenről beszámolok, így maradt a mai recept. Nem hozunk mindig jó döntést.

Az első változatnál kábé ilyen képet vágtam...
A hozzávalók viszont értékes tápanyagokat tartalmaznak, és ugye a célom az, hogy ezzel feltöltődjek, úgyhogy hajrá! Az alaprecept: 1 csomag madársaláta, 3 nagyobb brokkoli ág, 1 ananász, 1 banán, 2 evőkanál őrölt chia mag (bioboltban kapható - hogy egy kis omega 3 is menjen belénk), 3 datolya és víz. Miután elkészült, alapos megfontolás után még hozzá turmixoltam 2 banánt és 1 almát. Na, így már elfogadhatóbb lett az íze. Finomnak azért még így se mondanám :) inkább azt mondom tök pozitívan, hogy tömény frissesség! :)

                                       ***

Na, már megittam belőle egy litert. Tényleg meg lehet szokni! :) Még mindig nem ízlik, de végül is annyi mindent lenyeltem már ami nem ízlett, és nem is volt olyan egészséges mint ez! :)


Egy kis "adalék" a zöld turmix fogyasztásához

Én úgy szeretem a turmixot, amikor majdnem teljesen homogén az állaga, nem vonz a görcsös nyeldeklés. De ki, hogy szereti. Ugyanakkor a turmixokat nem célszerű sem túl hígra, sem túl sűrűre készíteni. Ha túl híg simán bekortyolgatod, ami nem túl szerencsés, mert egy kicsit "rágni" kell, hogy össze tudjon keveredni a szádban a nyállal, mert így tökéletesebb lesz az emésztés. Ha nem így történik, van aki gyomorégést tapasztal röviddel a zöld turmix lenyelése után, ami azért van, mert nem elég erős a gyomorsava, hogy megbirkózzon a cuccal.
Ha pedig túl sűrű, akkor nehéz lenyelni, és spec nekem úgy irritálja a torkomat.

                                                                        ***

Komolyan mondom, így a vége felé már egész jó az íze! :) Mit is mondhatnék rutinos zöld turmixivó vagyok!

Rém büszke lettem magamra! Találkoztam ma egy réges-régi barátommal, akivel - még 20 évvel ezelőtt - együtt jártunk karatézni. Imádom a pasit (persze csak barátként). Ugyanúgy az ősidők óta értékesítő mint én, és nagyon jó. Mint én. :)
Segíteni fog nekem egy célom elérésében, és beültünk a Frei kávézóba megbeszélni a hogyant. A találkozásaink eddig szinte mindig szertartásosan zajlottak, amin Madagaszkári karamellát ittunk és nagyokat beszélgettünk. Jaj, nagyon szeretem ezt a karamellát! Volt, hogy nyíltan bojkottáltam a csészikét, amibe adják, és mondtam a csajnak 3 adagot kérek egy nagy pohában. :)
Janó az elmeállapotomra tett egyetlen negatív jelző nélkül, simán elfogadta a tényt, hogy most nem eszek és a karamellát is kihagyom. Ő meg szolidált velem, s így csak vizeztünk! 600 forintért. Sebaj, belefért. :) Olyan erősnek érzem magam, hogy bárminek ellen tudok állni! Ezért is jó, hogy írom ezt a blogom, mert a fókuszt a célon tartja. Na meg nem bőghetek le előtted!

Nagyon jó volt a mai nap! Imádok élni! :)
Holnap egy különlegességgel készülök! Piros lesz!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése