Fenséges diótejes banánturmix

Ma valami tartalmasabbra vágytam, s a hétvégéről megmaradt áztatott diót felhasználva, úgy döntöttem, készítek egy krémesen-kellemes, finoman eltelítő diótejes turmixot....
S így is tettem!

Hmmm, ez lett aztán a mennyei manna! :) Tény, hogy tömős édességről van szó, amit nem célszerű csak leküldeni és kész, mert hamar megfekszi a gyomrunkat... s amúgy is oly finom, hogy szinte bűn lenne csak lehúzni, hanem inkább cseppenként kell ízlelgetni, mint egy valódi ínyencséget... :)

Diótejes banánturmix

Hozzávalók:
1 bögre (250 ml) áztatott dió
2 banán
1 evőkanál vanília esszencia
1 evőkanál édesítetlen kakaópor
3 darab dundi királydatolya
1 evőkanál méz
1 liter víz

Az elkészítése nem túl bonyolult, de tény, hogy kicsit macerásabb mint egy sima "bele mindent és hajrá" zöld turmixé.
Először magát a diótejet készítjük el. Ami azzal kezdődik, hogy beáztatjuk a diót 24 órára.
Aki nagyon szeretné, ezt a fázis kispórolhatja, de akkor készüljön fel rá, hogy sokkal nehezebben fogja tudni megemészteni a diót, hisz pont azért áztatjuk, hogy könnyebben elboldoguljanak vele az emésztőenzimjeink...

Nos, tegyünk fel, letelt a 24 óra. (Minden magnak meg van az előírt áztatási ideje. A dióé a legtöbb.)
Beletesszük a csap alatt átmosott diót a turmixgépünkbe, (tudjátok, legalább 600 watt teljesítményű kell hozzá) hozzáadjuk a vizet és a mézet, s addig járatjuk a gépet, amíg szinte kifehéredik az egész ital. Majd pedig gézen vagy vékonyabb konyharuhán keresztül leszűrjük a diótejet. Kb. olaj sűrűségű italt kapunk. A diópépet felhasználhatjuk nyers sütikbe, házi müzlibe ha tetszik...
Majd beletöltjük ezt a szépséget a turmixgépünkbe, hozzáadjuk a hozzávalókat, pörgetjük egy ideig, míg kellemesen homogén állagot nem kapunk, és már készen is van az ínyenc diótejes turmix! :) Ugye, hogy nem is nehéz? Aki kipróbálja, váljék egészségére! :)

Vendégváró falatok

Szombaton vendégem volt... Egy kedves ismerősöm meglátogatott, akivel a nyers ételek kapcsán ismerkedtünk össze. Úgy gondoltam, ha már ilyen apropóból származik az ismeretség, hát nyers "lakomával" várom. :)

Így készítettem egyaránt édességet és sósságot, hogy meg tudjon kóstolni többféle nyers ételt is. Ahogy mondta - minden nagyon ízlett neki! Ezek szerint, mégsem vagyok kutyaütő a konyhában... :)))

Az édességet Victoria Boutenko: A nyerskonyha legjobb receptjei című szakácskönyvéből választottam.

A neve Csokoládétrüffel 

Hozzávalók:
1 bögre (250 ml) dió (előzőleg 24 óráig áztatva)
1 bögre (250 ml) mazsola és királydatolya (fele-fele alapon) 
1 evőkanál olívaolaj
fél citrom leve
(ha nem elég édes, akkor méz)
2-3 evőkanál mák (egy éjszakán át áztatva)
2-3 evőkanál cukrozatlan kakaópor
2-3 evőkanál tört kesudió (én mozsárban törtem darabosra)

Az elkészítése valami borzasztóan egyszerű, mint a legtöbb nyersétel esetében! :)
Az aprítóba először az áztatott majd megszárított dió kerüljön. Ha finomra aprítottuk, kiöntjük egy tálba, majd következik a mazsola és a datolya. Mehetnek bele zutty az aprítóba, az olajjal és a citromlével együtt. Kóstoljuk meg, s ha kell bele méz, azt is most adjuk hozzá. És már indulhat is az aprító! S ilyenkor jövünk rá, hogy a mazsolát is jobb lett volna beáztatni (ezt nem kell megszárítani, csak leszűrni és felitatni róla a vizet), hogy jobban vigye az aprító, mert a kis vacak, száraz görcsöket csak forgatja a gép, de nem aprítja... :) én sem vagyok - még - tökéletes... szerencsére! :))
(Megjegyzés: Victoria a receptjében nem használ datolyát, csak mazsolával készíti, én viszont úgy éreztem, hogy az isteni királydatolya íze csak dob rajta. És úgy tűnik, igazam lett.)

Szóval ha készen van a száraz és a nedves anyag is, akkor tiszta kézzel nekiesünk és gyúrkáljuk egy ideig, amíg szépen homogén nem lesz az egész massza, majd pedig türelemjátékot játszunk vele, amíg cuki, pofás, ragacsos kis gombóckákat nem kapunk.
Kis tálkákban kikészítjük a kakaóport, a kesudiót és a mákot, s a ragacsos kis gombóckákat beleforgatjuk egyikbe vagy másikba.
Majd tányérra helyezzük és lefényképezzük, hogy büszkélkedhessünk vele! :)))

Sajna én kihagytam, nem kóstoltam meg, mert akkor még tartott a turmixkúrám, de azt a visszajelzést kaptam, hogy nagyon finom lett! :)

Készítettem még zöld turmixot, nyers fasírtot fekete olajbogyóval, és metélőhagymás mandulasajtot is, amiknek a receptjeit külön itt már nem írom le, mert a blogomban megtalálhatóak.
Úgy érzem, a vendégemnek kellemes élménnyel zárult első találkozása a nyers ételekkel! :)

A technika ördöge...

Írtam már, mennyire imádom a civilizációs vívmányokat, úgy mint számítógép, okostelefon, kutyagumiösszegyűjtő zacskó?
Nos, ha még nem, akkor épp itt az ideje! Egy hete - kedd reggel - mámorosan a gondolattól, hogy a saját magam által kreált és megálmodott keretek közé szorított turmixkihívásnak eleget tegyek, be akartam kapcsolni a számítógépemet... mert a reggel ugye ezzel kezdődik szerénytelenségemnél... és azonnal belém villant az értékesítési tréningeken tanult szösszenet... "próbálj meg felállni" és felálltam, mire a tréner "ne csináld, csak próbáld meg"! :D Nos, rendületlenül próbáltam, próbáltam bekapcsolni, de csak a fekete monitor meredt rám... Kész, kaput lett az alig 3 éves gépem... Egy kisebb vagyonért cserébe azonban a doktorbácsi megmotiválta, hogy adott gomb megnyomására úgy reagáljon, ahogy kell... Szóval ma lett kész. Friss, és meleg, újra bekapcsolható, újra van konfigurálva, bármit is jelent ez a szó...

Hogy mi történt ezen a héten? Hát kérem szépen, el voltam veszve... szipókáztam a turmixomat és senkinek se tudtam beszámolni róla! Szörnyűűű volt! Annyira magam alá kerültem, hogy egy kisebb fertőzés le is ejtett a lábamról, így a múlt vasárnap volt az a nap, amit senkinek se kívánok, csak az ellenségeimnek... :)
Mivel 3 nap alatt kevéssé javultam a nagyis praktikáktól, kénytelen voltam ismét orvosi segítséget kérni, ezúttal én romlottam el... Ez a doktornéni szerencsére nem kért egy kisebb vagyont, hogy helyrehozzon, de a szuper kis antibiotikum, a maga egy méteres betegtájékoztatójával, rendesen alám vágott. Kellemes kis mellékhatások közül választhattam... szívverés lassulás, végtagfájdalom, látásgyengülés, .. és külön kiemelve, hogy nők csak fokozott óvatossággal használják. Gondolkodóba estem... ez vajon mit jelent? Finoman kapjam be, mert robban? 

Az egyhetes gyógyszeres kezelés végett, okafogyottá vált a méregtelenítő kúrám, így 10 nappal a vége előtt, ma felfüggesztem a 30 naposomat. Igazán sajnálom, akinek csalódást okozok ezzel, de az én csalódottságomat úgy sem tudja senki sem felülmúlni. Egy hónap múlva újra belevágok. Addig legyetek jók!
Na pá!
  

10. nap - Ez most nehezebb, mint tavaly...

... s pont ma jöttem rá, hogy miért... Mert dolgozom is mellette... :)
Tavaly januárban nem igazán tüsténkedtem a meló frontján. Jól sikerült a decemberi hónapom, s úgy is meg tudtam élni, ha kihagyom a januárt,.. na ezért (is) jó értékesítőnek lenni! :)
Igaz akkor munkatársaim se voltak, nem voltam még vezető. Most, hogy vezető is vagyok, új kollégák is vannak, interjúztatok is, egyéniben is teljesítenem kell, a meglévő kollégákkal is foglalkozok... így elég zilált vagyok a nap végére... :) s akkor még a stresszlevezető és boldogsághormont-adó finom falatokat sem élvezhetem úgy mint kávéééé, csokiiii :) ... na ez így már nagyon durva. De betartom. Ha belegebedek is betartom! Miért? Hiszen nem lát senki, ha bezabálok egy tábla csokit, vagy megiszok egy valag kávét, attól még tudnék okosságokat írni ide... Ki tudná meg? Csak én. És nekem ez pont elég. Az már nem kihívás lenne... hanem álság. És azt ki nem állhatom!

Holnap tréning is lesz! :) De jó, tehát egész nap az irodában leszek... készítenem kell vagy 4 liter turmixot holnapra, de hogy miben viszem el? Ez fogós kérdés... A shakerem ma az irodában hagyítam, így mínusz 7 deci... na majd reggelig kitalálom...

Turmixot természetesen ma is készítettem...Ez ízben nagyon hasonlít a spenótos zöld turmixra, kellemesen édes...

Céklaleveles zöld turmix

Hozzávalók:
10 deka céklalevél
1 alma
1 körte
2 banán
4 dundi datolya

9. nap - Hát ez nem jött be... :(

Ma nagyon hiányzott az étel... Már reggel úgy keltem fel, hogy őrült módon megkívántam a tejszínes főtt tésztát... még most is összefolyik a nyálam, ahogy írok róla... :) Na, ezek a vacak napok a 30 naposban, amikor - csak úgy a semmiből - előjön egy ilyen érzés... Nem sok ilyen van, de ha elkap, akkor szinte használhatatlan vagy aznap. Ezzel pedig foglalkozni kell, mert ilyenkor szokták nagyon sokan feladni a kihívást. De én nem vagyok az a feladós tpus.
Ekkor két választásod lehet... Vagy összedobsz egy fogadra való turmixot (bár ez nekem ilyenkor nem sokat segít) vagy egyéb módon kényezteted magad... nos, az utóbbit választottam... Mivel gyönyörű idő volt, tettem egy nagy sétát az erdőben, aztán pedig elmentem szaunázni! :) Szerintem már több éve nem szaunáztam, nagyon jólesett! :) Már sokkal jobban vagyok, a kívánás meg majd csak elmúlik... :)

Ha készülsz ilyen kihívásra, amit én is csinálok, vagy bármilyen másikra, már jó előre készülj fel a vacak napokra is, mert egyet tudok garantálni, hogy lesznek. 1-2 tuti! S ha felkészületlenül érnek, sanszos a feladás. Te ismered magad, te tudod, hogy mit csinálsz ha rossz a kedved, mivel tudod felvidítani magad. Tehát jó előre célszerű összeírni ezeket, hogy tudd kezelni az ilyen helyzeteket.

Kényeztetni akartam magam turmix-szal is, de ez most nem jött be...
Elhatároztam, hogy kipróbálom a birsalmát turmixban... Olyan sokan szereteik csak nem lehet olyan rossz - gondoltam. Kerestem hát egy birsalmás turmix receptet, s azt választottam, amivel a legjobban tudok azonosulni... Megmostam, felvágtam, de már az állaga is olyan furcsán darabos volt, meg kemény, és az illata sem tetszett. De gondoltam a lötyiben majd megváltozik... hát nem... nem győzött meg. Azért csak leküldtem... Agyon lehetett volna vágni mézzel, de annak nem sok értelme lett volna...De azért közreadom a receptet, hátha valaki szereti a birsalmát... Én egyelőre annak örülök, hogy csak egyet vettem belőle! :)

Na szóval Birsalmás turmix:

1 szép nagy birsalma
2 alma
2 narancs
1 negyed citrom
20 deka sütőtök
fahéj (2-3 ütögetésnyi)
méz 
kb. 1 liter víz

Ennyivel is okosabbak lettünk, hogy a birsalmát nem nekem találták ki. Akkor már inkább a gyömbér!!! :)))

8. nap - Apró sikerek

Mert már vannak... :)
Egyrészt mozdulnak a kilók... Angélának ígértem, hogy leírom mennyi mínusznál tartok, már ami a kilókat illeti, nos, nőiesen bevallom, elfelejtettem ma reggel lemérni magam... 3 napja mértem, akkor 1,5 kilócska mozdult el rólam máshova, tehát akkor kb. 2 kiló körül tarthatok...
Másrészt pedig csökken az alvásigény... Egy kedves ismerősömmel éjjel fél egyig beszélgettünk és másnap reggel már 6 órakor magamtól felébredtem... Valószínű a fáradtságosabb időszaknak vége, s végre átlendülhetek teremtésbe! :D

Ma a piacon kezdtem a reggelt bevásárlás végett, hogy felfrissítsem a készleteimet, mivel nagyon gyorsan elkopnak... De hogy ne éhgyomorra kóvályogjak a forgatagban, gyorsan összedobáltam egy kis  gyömölcsturmixot... színre pont ilyen volt mint a képen, de annyira ízlett és olyan gyorsan leküldtem, hogy el is felejtettem lefényképezni... Igen, pont ilyen volt, megismerem... :)

Alma-körte-banán turmix

2 alma
2 körte
2 banán
1 narancs
méz
víz






Kerestem Irénke nénit, akitől tavaly ilyenkor gyönyörű üvegházi spenótot vásároltam, de nem találtam sehol... remélem nincs baja... Így be kellett érnem valami mással... Céklalevelet vettem! Ilyet még úgy sem tapasztalt a szervezetem és jól meg is kérték az árát, de ma engedékeny voltam magammal... és vettem egy sor olyan dolgot, amit még soha nem tettem turmixba... pl. papayát, birsalmát, fügét...
Annyira szeretem látni az árusok arcát, amikor dicsérik a portékát, meg hogy főve/sütve majd milyen finom lesz, ha éppen sütőtököt vagy kelkáposztát vásárolok, és mondom, köszönöm, de nyersen fogyasztom... Azonnal felszalad mindegyiknek a szemöldöke... Nyersen? Én meg már megszokásból hadarom, hogy "igen, igen, ez egy ilyen kúra... 30 nap..." stb. majd pedig összehúzott szemmel néznek utánam... ez se normális... :)))

Na ezt figyeljétek meg, milyen szuper fényképet készítettem a turmixra ítélt céklalevelekről... szerintem annyira jóóó! :)  S íme, a mai második turmixom:

Céklás-papayás turmix

1 csomag céklalevél (10 deka)
1 fej cékla
1 papaya
2 banán
2 körte
3 dundi datolya
víz

Elfelejtettem megkérdezni az árustól, hogy a papayát, ki kell-e magozni, de amikor megkóstoltam egy magját, már biztosan tudtam, hogy igen! :) Az összhatás egy igazán szemet gyönyörködtető és nagyon kellemes ízű ital lett. Egy dolgot sajnálok csupán, hogy a papayát nem kóstoltam meg magában, csak a magját, így még mindig nem tudom, maga a gyümölcs milyen ízű... :)
Igen, kicsit kótyagos voltam ma... talán az éjszaka hatása? :)

7. nap - Kilépés a komfortzónából

A komfortzóna az elménk egy érdekes kis játszótere. Én úgy képzelem el, mint egy kör alakú sportpályát, ami ugyanúgy fel van csíkozva, mint a futópályák. De nem olyan stabil, hanem ahogy haladunk kifelé belőle, megdől, hogy mi mindig visszacsússzunk a közepére. Mert az elménk, a testünk, s mi - úgy általában - a kör közepén érezzük jól magunkat. Ott vagyunk biztonságban, ott minden ismerős, megnyugtató, ingerszegény, nyugodt és szürke. Ott középen minden nap egyforma. Nem kellenek a kihívások, tudjuk mikor mire számíthatunk, és simán tesszük a dolgunk. Olyan mint a kádban a langyos víz, abból sem sietünk kiszállni. Mivel rendkívül kényelmes ez az állapot, így a legtöbb ember soha, még a szélére sem merészkedik a körnek egész életében. Ezért középszerűen, meglepetések, kihívások, harcok, küzdelmek, sikerek és győzelmek nélkül éli le az életét. Milyen kár! Milyen sokat veszít ezzel! Mert veszít. Elveszíti a siker mámorát, a győzelem lüktetését, a "megcsináltam" hegyeket arrébb taszító erejét, egy teljesebb, boldogabb, színesebb életet ígéretét.

Nincs gyermekem. Még nincs. De ha lenne, erre biztosan megtanítanám. Hogy nap mint nap lépjen ki a körből, csináljon olyat, ami feszegeti a határait, amitől talán fél, de ami minden nap hozzáad valami pluszt, ami új tettekre sarkallja, és ami által növekedni fog a saját magába vetett hite! Mert hölgyeim és uraim, ezért találjuk ki és visszük végig a kihívásokat! Hogy épüljünk általunk, hogy többek legyünk a saját szemünkben. Ez pedig minden másnál jobban emeli az önbecsülésünk szintjét!

Én is ezért kezdtem bele ebbe a kihívásba és anno a tavalyiba is, amikor először estem neki egy 30 naposnak. Bár akkor talán kissé nehezebb volt mert az akkori párom nem igazán kultiválta a kezdeményezésemet az anyukája pedig állandóan beszélt bele a fejembe, hogy belül tönkrevágom magam ezzel a "hülyeséggel". De végül az eredmények engem igazoltak! 
S ha a testem szempontjait nézzük is óriási a kihívás "neki", hiszen eddig el volt látva minden földi jóval, s most azt hiszi a túlélésért kell küzdenie, s ezt nem szereti. Ő a kör közepén érzi magát biztonságban, csakhogy ez egy tunya, középszerű, ellaposodott élethez vezet, amit - ha őszintén a lelkébe néz - senki sem kíván magának.

S most ismét belevágtam! Most is van aki bátorít, s van aki támad. De ez már így van mindennel és mindenkivel. Aki egy kicsit is próbál kívül lépni a körön, annak rögvest megjelennek az életében a jóakaró "barátok", hogy nyomban lökjék is vissza a kör közepére, "én csak jót akarok neked" felkiáltással. Tehát megtanultuk, hogy nem jó ha kilógunk a sorból, mert akkor támadás érhet. Nos, engem érhet, bírom a gyűrődést!
Meglehet, hogy nem a legjobb időpontot választottam a 30 naposra, tudom, hogy sokkal jobb lett volna tavasszal nekikezdeni, amikor primőrök vannak, meg több napfény, meg éled a természet és a szervezet, de ez már így alakult. Nekem most van kedvem hozzá, tehát most csinálom.

Ma még jövök az napi turmix-szal! :)
Legyen tartalmas, szép napotok!

Nos, mai szösszenetből nem tudtam sokat inni...
Reggel megcsináltam, fél litert megittam, aztán vezetőségi meeting, megbeszélés, még egy megbeszélés, majd egy találkozó és most értem haza. Szóval egész nap csak vizet ittam, mert annyi eszem nem volt, hogy elvigyem magammal a turmixot shakerben...

De a recept meg van ám!

Ez is inkább zöldséges...
És roppant kreatívan Céklás-sütőtökös turmix lesz a neve.

1 cékla
20 dkg sütőtök (persze nyersen)
1 csicsóka
1 sárgarépa
2 alma
2 banán
kb. 1 liter víz

Az íze nagyon zöldséges, a banán nem sokat édesít rajta, de nem is baj. Nekem nagyon ízlik, jó elnyámogni egy-egy kortyon... s nem kell feltétlenül minden turmixnak édesnek lennie.

6. nap - Már majdnem egy hete nem ettem

A 30 napos kihívásom 6. napjához érkeztem. Ha érdekelnek az előző bejegyzések - minden naphoz tartozik egy szösszenet - akkor olvass vissza!

Nyilván ez egy hatásvadász cím, de amúgy igaz. Majdnem egy hete nem ettem, csak ittam. Aki ismer, az tudja, hogy szeretem sokkolni az embereket. Aki nem ismer... nos, már az is tudja.
Az "és nem vagy éhes" elszörnyülködést már kivégeztem az egyik előző bejegyzésemben. Most jöhet a "hogy bírod" kitétel...

Hogy bírom? Az a jó ebben az egészben, hogy egyfelől nagyon könnyű. Nem kell variálnom azon, hogy mit főzzek, mit egyek, mi van itthon stb. Mindig nagyon hamar elkészül minden "fogás". :) Egyszerűbb, és a ráfordított tekintetében sokkal hatékonyabb a bevásárlás is, hiszen ha szupermarketben szerzem be a hozzávalókat (ha a piac már nincs nyitva) annak csak egy részére koncentrálódik a vásárlás.

Másfelől nagyon nehéz. Mert én pl. úgy szocializálódtam, hogyha gyerekként valami bajom volt vagy bánat ért (kivéve ha a Drága Papám eltángált) csokit, sütit, krémtúrót stb. kaptam. Illetve akkor is, ha öröm ért, vagy jókislány voltam. Tudom, tudom a szüleim ezt elég kreatívan oldották meg...
Nyilván ezt megszoktam, és a minta alapján, én is - sok esetben - ezzel vigasztaltam avagy jutalmaztam magam, s most ez ugye nem lehetséges. Be kell érnem a turmixokkal.
Tehát most egy hónapig vagy nem megyek emberek közé, hogy ne bosszantson fel, ne bántson meg senki, illetve nem kötök szerződést (hogy ne is örüljek) vagy baromi gyorsan átszocializálom magam! :)
Na már most, értékesítőként az első és a második verzió pénzügyi öngyilkosság, mivel ha nem megyek emberek közé, és nem kötök szerződést akkor nem keresek, s ha nem keresek, akkor nem tudok megélni, így a másik mellett döntöttem.
S ez nehéz. Azért is nehéz, mert egyébként imádok enni. És nagyon édesszájú vagyok! Ezért is örültem nagyon-nagyon, amikor megtanultam hogyan lehet nyers, élő és egészséges csokitortát készíteni! Az egyik legeslegjobb nyersétel, amit valaha kóstoltam! Itt leírtam a receptjét, ha érdekel. 

Szóval nagyon nehéz ilyen gyorsan találni valami mást, ami egyben vigaszt nyújt és jutalmat is tartogat. Na ilyenkor kell alaposan a dolgok mögé nézni, s megtalálni ebben azt a mélyebb értelmet ami túlmutat a pillanatnyi kielégülésen... Mert felgyorsult a világ. És mi (én is) megszoktuk benne, hogy mindent gyorsan akarunk. Gyorsan lefogyni, gyorsan meggazdagodni, gyorsan megvenni valamit, gyorsan megtanulni ezt-azt... nem szeretünk várni, előre gondolkodni stb. Én pl. előszeretettel szoktam poénkodni azon, hogy nincs bennem várakozó gén... na most ez a kihívás arra is jó, hogy az ember ilyenkor megáll, kicsit távolabbról néz rá az életére és átértékel egyet s mást. Pl azokat a dolgokat amiket örömében tesz, vagy azt, amit a jutalom ígéretével vesz magának.

Jaj, amúgy nem vagyok ám ilyen komoly! :) Látni kellene ha összevegyülünk Hugival... ott aztán szem nem marad szárazon... :))) ugye Husikám?

Na jó, szóval ma is összedobtam egy turmixot - igen, igen, bármily meglepő!
Répa-alma-narancs turmix 

Hozzávalók:

1 nagy sárgarépa
3 kisebb alma
3 narancs
méz (ízlés szerint)
kb. 1 liter víz

Szerintem nagyon hamarosan el fogom hagyni a méz (ízlés szerint) megjelölést, mert már unom lepötyögni. Tehát ha a jövőben valamihez méz kell, akkor erre tessék gondolni: ízlés szerint. 
A szerkesztő megjegyzése: répa nagyon elnyomja a többi ízt, ha valaki nem szereti répásan, akkor egy kisebb darabot válasszon.
Az íze számomra felettébb kellemetes, a színe élnénk narancssárga, a homogenitása pedig egészségesen rostos. Szóval csak bátran! Mehet bele a pociba! :)

5. nap - Ma dupláztam, kétféle turmix is készült

Többen kérdezték, hogy tényleg csak annyi ételt viszek be a testembe, amennyi egy leírt turmixban van? Nos, nem. Nem aszkéta életmódra esküdtem fel ebben a 30 napban, hanem egy egészségesebbre. Tehát ha éhes vagyok, turmix. Ha megkívánok elrágcsálni pl. egy körtét, akkor sem teszem meg, csak turmixban fogyasztom. Hogy miért? Mert így döntöttem. 30 napig turmix. Ennyi. Ha betartjuk a maguknak tett ígéretünket, az mindennél jobban épít minket önmagunk előtt! Ezért is jók ezek a kihívások! :)
Ha pedig a napi (leírt) turmix nem volna elég, akkor készítek még egyet, és ha az sem, akkor még egyet. Az is lehet, hogy nem olyan ízűt, mint korábban, hiszen az alaptumixhoz mindig fellelhető nálam minden hozzávaló (spenót, alma, banán, méz - datolya, víz)

Ma is kétféle turmix került ki a kezeim közül...
Reggel ismét tágítottam egy centi gyömbérrel a komforzónámat, és egy Spenótos-gyömbéres turmixot készítettem. Még a végén megszokom mire elfogy ez a 10 centis darabka... :)

Hozzávalók:

1 csomag spenót (10 deka)
2 alma
2 banán
2 teáskanál goji bogyó
méz (ízlés szerint)
víz (amennyi ellepi a cuccot)
1 cm-es gyömbér darabka

A másik, a délutáni adag, már más ízvilág lett. Egy kifejezetten savanykás turmixot kreáltam...

Kivis-almás turmix

Hozzávalók:

1 csomag spenót (10 deka - Aldiban lehet kapni, előre csomagolt változatban)
2 alma
6 kivi
2 nagy dundi datolya
(méz - ízlés szerint)
víz

De már ez is elfogyott... Ám ha megéhezek - ami már nem valószínű, készítek még egyet. :) Aki nem szereti a savanykás ízvilágot, bátran édesítse, de könyörgöm, nehogy cukorral vagy édesítővel! Datolya, banán, méz, agave szirup! Csak ezek legyenek az alternatívák! Maradjunk a természetes édesítésnél.

Ami a közérzetemet illeti, szerencsére elmúlt a hasogató fejfájásom, ami tegnap déltől végigkísérte a napomat. Nem vettem be gyógyszert, hiszen csak a méregtelenítés mellékhatásaként jelentkezett, és úgy döntöttem kibírom. Kemény menet volt, de sikerült, mára elmúlt.

4. nap - És nem vagy éhes?

Mindig ezt kérdezik... 
De igen. Az vagyok. S ha az vagyok, teszek ellene. Iszok egy turmixot. :) Tudom, nagyon kreatív válasz... :D

Pedig ez van. Eddig is voltam éhes, és nagyon valószínű, hogy ez után is leszek még. Csak annyi a változás ebben a 30 napban, hogyha elkap az éhség, nem eszek, hanem iszok. Ezek turmixok finomak, teljes értékűek és tartalmasak. Nem tudom mennyi kalória lehet bennük összesen, de egy idő után a szervezeted megszokja, hogy könnyebben és gyorsabban emészt és koncentráltabban érkeznek a tápanyagok. Közben pedig rájön, hogy nem is éhezik, hisz amikor kövbeteli a jogait, megkapja... de a "nem evést" is meg lehet szokni... Erről itt írtam a tavalyi 30 naposom alatt. Hogy hogy bírom? Elég jól! Úgy érzem kezd már emlékezni a testem! Arra, hogy már csináltunk ilyet és azt is túlélte! :) Egyre jobban érzi magát a komfortzónám szélén, napról-napra könnyebbé téve nekem ezt a kihívást! 

Kihívás a kihívásban!
Mire értem ezt? Nos, a gyömbérre! (Ó, ha láthatnám most Hugi arcát! Biztosan jót fog nevetni! - És ezt most pont olyan hangsúllyal kell elképzelni, ahogy Hádész azt mondja a Herkulesben, hogy: "Arra készülök, hogy átvegyem a hatalmat a világ felett...") :))))
Szóval: Tudom, hogy a gyömbér egy szuperegészséges növény. Tudom, hogy sokan szeretik, és tudom, hogy mennyire jótékony hatású, meg, hogy afrodiziákum - ami ilyenkor, hogy nincs pasim - különösen jó ötlet :), és tudok mindent róla. 
DE KI NEM ÁLLHATOM!!! 
Komolyan. 
A szagától is rosszul vagyok. Tehát - ebből következően - tettem is a mai turmixomba. Persze, csak egy 1 centis darabkát, de valahol el kell kezdni... 
Nos erre is jók ezek a turmixok, hogy olyan tápanyagokat is sikerül általuk bejuttatni a testünkbe, ami azért jó ha benn van, és amit semmi pénzért nem nyelnénk le turmix nélkül. Nekem ilyen a spenót, más zöld levél, vagy a spirulina alga és a gyömbéééér. Nem tudom hányan ennék meg kéjes élvezettel, nyersen... De ha beletesszük a turmixba, ott a sok gyümölcs mellett (szinte) észrevétlenül elvan, és kifejtheti a hatását, egy kis pszichológiai tuningot okozva, hiszen én is rém büszke lettem ma magamra, hogy egy egész centis gyömbért megittam! :) 
És ilyenek például a superfood-ok vagy szuperélelmiszerek is, amiket előszeretettel dobálok bele a turmixokba. Ezek más ételekhez képest kedvezőbb hatást gyakorolnak az egészségre, az általános közérzetre, és a szellemi frissességre. Szóval okos és szép leszel tőlük! :) Könnyebben meggyógyulsz és kevésbé öregszel. Mert dugig vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal stb. Tehát jó a bennünk vannak. 
Szuperélelmiszernek minősülnek a következők: búzafű, áfonya, goji bogyó, acai bogyó, spirulina alga, brokkoli, zöld tea, gyömbér, spanyol zsálya, cékla, fokhagyma. 

Nos, nézzünk egy ilyen szuperturmixot!
Répás-almás-grapefruitos turmix

Hozzávalók:
1 nagy sárgarépa 
1 narancs
1 piros húsú grapefriut
2 alma
1 banán
2 teáskanál goji bogyó
1 cm gyömbér
2 teáskanál chia mag (azték zsálya)
3 nagy dundi datolya
1 liter zöld tea
méz - ízlés szerint 

Az íze amúgy kellemesen fanyar a grapefruittól, és érdekes a zöld teától... Bár én még mindig kiérzem belőle azt a vacak gyömbért, de a maradékot már csak legyűröm... :)  

Még mindig a 3. nap! :)

Ma két csomóan megdicsértek! Reggel szürke kedvem volt, de később kék kedvem lett, s ennek adtam egy cseppnyi hangsúlyt, sminkben, ruhában és kiegészítőkben... "De jól nézel ki", "milyen jól áll ez a szín"... ilyeneket mondtak... Tudjátok milyen jóóó ilyeneket hallani, amikor szürkén indul a nap!? Na igen! A zöld szememhez egészen jól illik a kék! :) És ez a sok kedvesség olyan jóóóól esett, hogy el is múlt minden meg-, és elvonási tünetem! Tehát ha valaki lemaradt ma rólam, bánhatja! :)

Na de szólj már rám, hogy tömjén nem kell a mai turmixhoz :) így gyorsban rá is térek a receptre. Úgy döntöttem, hogy vigyünk egy újabb színt a 30 napba ezzel a színpompás Céklás turmix-szal, tehát egy ilyet rittyentettem! :) Bátran neki lehet esni, csuda finom, és kellemesen eltelít.

Hozzávalók:

1 kis fej cékla
1 nagy sárgarépa
1 édes alma
1 körte
2 banán
2 nagy dundi datolya
(méz vagy agave szirup, ha nem lenne elég édes - nekem nem kellett bele)
1 liter víz

A "víz" - jó esetben - nem csapvízre vonatkozik, inkább valamilyen formában tisztított vizet válasszunk és fogyasszunk. Nekem van egy 4 literes vízszűrő kancsóm, azt szokom használni, de amikor kifogyok a szűrőbetétből (mint most is) és semmilyen egyéb alternatíva nem áll rendelkezésemre, akkor még mindig van egy olyan megoldás, hogy felforralok egy fazék vizet, visszahűtöm, és azt használom a turmiuxhoz. Minden jobb, mint a csapvíz! Aztán pedig lehet szipókázni szorgalmasan. Ahhoz, hogy csak pohárból nyeldekeld, sűrű, ezért javaslom a szívószálas fogyasztást. Jobban jársz vele! :)

3. nap - Elvonási tünetek

El is érkezett a 3. nap! És már igen erős késztetést érzek arra, hogy igyak egy teát vagy egy KÁVÉT és egyek egy pizzát, csokit, sütit, milánóit vagy valami más nem túl egészségeset. Annak ellenére kemény dió ez, hogy maximálisan tisztában vagyok azzal, hogy mi történik a testemben, tudom, hogy a tisztulás fázisai ezek, mert a méreganyagok ürülnek, és közben éppen fél lábbal a komfortzónám szélén egyensúlyozok, ami nem túl kellemes a drága testemnek, aki inkább befelé igyekezne, a kör közepére, az ismerősbe, a megnyugtatóba, a biztonságosba... Pedig állandóan tudatosítom benne és bennem :) (reméljük nem leszek skizofrén a kúra végére) hogy ÉN vagyok a főnök, és azt eszi amit kap, de csak próbálkozik... :)

Ilyenkor már előjön egy sor kellemetes mellékhatás úgy mint fejfájás, ingerültség, rossz kedv... tudom, hogy ezek átmenetiek, de mégis vacak érzés... Az első pár nap minden tiszítókúrában ezzel jár, tudomásul kell venni. A 4.-5. lehet még rosszabb lesz, de aztán már meredeken felfelé ível a görbe! S ahogy Goethe mondta, "minden nehéz mielőtt könnyűvé válna" ezen egyszerűen csak túl kell lenni, és kész. S az a legjobb ha fel is készülünk ezekre a napokra... Ezért ebbe a kezdeti pár napba beiktattam néhány kedvemre való tevékenységet, hogy elvegyem az élét a rossz passznak... Találós kérdés! Mit csinálnak a nők ha rossz a kedvük? Tipp?
Persze az is lehet, hogy veszek magamnak valamit, de valószínű, inkább elmegyek egy masszázsra, szoliba és szaunázni... Hmmm, igen ez jobban tetszik! Ilyenkor amúgy is olyan kényeztetős hangulatban vagyok...

De fáradt nem vagyok, ami jó hír! Olyan 'csinálás' van bennem, hogy ne itthon üljek, hanem menjek, intézzem, elvégezzem, megtegyem, elhozzam, elvigyem... stb, Ami azért is jó mert egy óra múlva meetinget tartok a csoportomnak, megtervezzük a februárt, interjúztatnom kell, egyik-másik munkatársammal külön is kell foglalkoznom stb. Tehát nincs is idő, a nem túl rózsás hangulatommal foglalkozni, mert meló van!!! :)