18. nap - Két turmix

Olvasom Victoria könyvét (aki még nem találkozott vele: Victoria Boutenko: A nyers étel csodája) és érdekes összefüggésekre jövök rá az életminőség, a hosszú távú egészség és a táplálkozás között. És találtam még egy könyvet a polcomon - igen nagy könyvtáram van - Dr. Edward Howell: Enzimtáplálkozás, amit óriási lelkesedéssel kezdtem magamévá tenni!

Dr. Howell leírja, hogy mi mindannyian egy bizonyos enzimszámmal jöttünk a világra. Amikor nyers zöldséget vagy gyümölcsöt eszünk, az emésztésünk alap esetben (ha valakinek nincsenek évtizedekig tartó egészségtelen táplálkozás miatt letapadva a bélbolyhai) könnyű, mert a nyers ételek tartalamazzák a megemésztésükhöz szükséges enzimeket is. Viszont mindannyiszor főtt ételet eszünk - amiben egy fia enzim sincs - a saját testünk értékes enzimjeit pocsékoljuk arra, hogy megemésszük a táplálékot. Ezért a főtt ételek fogyasztásával testünk enzimmennyisége csökken. Ez pedig azt eredményezi, hogy ráncosodunk, őszülünk, gyengülünk, megbetegszünk... Elgondolkodtató nem?

Ma két turmix készült. Egy édes és egy sós. Az édes Robi miatt, mert reggel kért! :)

Az övé egy Spenótos-ananászos turmix lett.

1 csomag spenót
1 ananász
1 mangó
2 banán
4 nagy (áztatott) datolya
víz

Szépen megitta a bögrével, amit kiöntöttem neki. S miután megkóstolta, előirányozta, hogy olyan finom, hogy este is kérni fog! :) Na ilyen az amikor nem nyomjuk rá a másikra az akaratunkat, csak példát mutatunk. Persze több ízben is megkérdeztem kér-e, de nem sértődtem meg a nemleges válaszon, csak elfogadtam. És ma reggel, mivel "igen" volt a válasz, neki külön készítettem egy adagot! :)

Nekem pedig ezúttal egy Fűszeres-paradicsomos koktél került a pocimba!

4-5 paradicsom
3 zellerszár
bazsalikom
chili
lestyán
petrezselyem
bors
himalája só

Tudom, hogy élő fűszernövényekkel még átütőbb lett volna az íze, de nekem így is isteni volt! Bár jól belecsiliztem! :) Jó csípős lett, de én imádom a csípős ízt, így nem baj. Többször próbálkoztam már élő cserepes fűszernövényekkel, de sem kikeltetni nem sikerült, sem pedig megtartani a kész cserepes növényt. Így - jobb híján - por alakban tettem bele a fűszereket.

Elgondolkoztál már azon, hogy a bolti paradicsomlé mitől olyan intenzíven piros? Ez a lityi rózsaszín névre hallgat és igaz, hogy a zeller halványít rajta, hiszen "halványító zeller" a neve :D de enélkül sem lett volna élénk piros a színe, mint a boltinak.
Az íze kellemesen pikáns, sós-csípős íz, amire már ki voltam éhezve! Ha van kedved, próbáld ki!